mert alvásnélküli tanulásban ilyenek járnak a fejemben...

tanulnám itt az áramlástant, de hát nem tudom. megy a zene, nekem meg beugrik egy emlék. és miért is ugrik be az emlék? mert ma P már megint kiállt mellettem, és bíztatott, hogy menni fog az nekem, mert én erős vagyok és kibírom, mit nekem négy vizsga egymás után??? Hmmm?? Miaz? Nekem? Na ne röhögtess! :D

Nos szóval ott tartottam, hogy beugrik egy emlék. Egy emlék SzFehérvárról. A második közös geósgépész szakestről. Mikor felszólalltam, és mennyire izgultam, és mennyire paráztam hogy jó lesz-e? Persze beleszóltak, mert ugyanmár meghaltak volna ha nem oltanak be, de hát ez van, nemérdekel, akkoris legalább aki beszólt, arról már megjegyzett! Nos a lényeg még mindig nem itt van, hogy beleszóltak, vagy felszólaltam. Hanem a felszólalás közben bárhányszor Felé néztem erőt kaptam tőle, és mikor a végén odanéztem csak mosolygott és bólintott egyet ahogy ilyenkor szokott, és később mesélte, hogy milyen jó volt, mikor Királyfi odahajolt hozzá, hogy Hapci úgylátszik neked is sikerült valakit kinevelni. Nos én élvezem hogyha büszke lehet rám. Nem, nem az egóm miatt, hanem mert ha büszke lehet rám, az őt minősíti. Mint ahogy ha majd egyszer az én balekjaimra lesznek büszkék engem fog minősíteni. De míly kín és keserv volt ezt megtanulni és megérteni.. Nos már mindegy, a lényeg már hogy a fejben van, és próbálok a szerint élni, és ez az emlék csak megmelengeti a lelkemet, mert olyan nagyon jó! :) Mert Ő amúgy is büszke, szeret, és hiányzom neki. De férfi, és mint olyan.. hmm.. fukar. De nem baj, mert míg tudom nem érdemes mondania.

Most pedig nyomás vissza vállalatgazdaságtanozni és áramlástanozni. Mert nekem az jó. A fiacskát(Z) meg leejeteni magasról, mert ha ő nem tesz azért semmit hogy meglegyen a matekja, én miért tegyek?? Ez van, most ez egy ilyen év lesz. A végén még talán egyedül is maradok. :)

Pussz