gondolkodok

Annyi dologban utánozom P-t hogy az hihetetlen.. el tudom képzelni ő mit érzett, csak én még emlékszem hogy mit éreztem a másik oldalról. Pl mikor mondta, hogy megyek találkozok veled IS, de előtte mással van dolgom, és ha azt megbeszéltem/megoldottam utána felhívlak ha még lesz időm. És én mikor rajongva örültem ha már a buszhoz kikísérhettem.. nem, nem várom el ugyanazokat az érzéseket a bAlekjaimtól amit én éreztem anno.. csak eszembe jutott, hogy mennyi minden hasonlít. Igaz hogy is különbözhetne, mikor mindent Tőle tanultam, vele éltem át.. csak azt adhatom tovább, és csak azt várhatom el.. Persze változtatok rajta, mert amit a saját bőrömön megtapasztaltam nem viszem bele mint rossz, de ha jó akkor igen. :) Aztán majd az unokáim eldöntik jól viselkedtem é, vagy sem.. :)