maholnap

Jajjajjaj!
Ma lett vége az angol tanfolyamnak, de én ugy élvezem, hogy holnapra nem kell kötelezően tanulni. El is lustultam a délutánt! Kivéve azt, hogy a postán voltam befizetni a diákigazolvány igénylő csekket! Aztán a hugom kicsit behuzott a csőbe, hgoy menjek be vele a városba, és már kinomban, mivel imádom nem tudtam nemet mondani! De jött anya a felmentő ötlettel, hogy: Nem vihet el a Nővéred a városba, mert holnap délelőtt vasalni fog! Hmmm, nem is tudom, város és sok séta a hugommal vagy tvnézés a gusztustalan vasalás közben! Nem lehetne tvzni a hugommal? Vagy sétálni a vasalódeszával? Vagy vasalni a hugomat? Vagy tévézni a vasalódeszkát? Nah mindegy! Majd lesz valami!

Azért a hétvégén, nem tunyulok el teljesen, és hogy stilusos legyek nem leszek teljesen couch potato! Mikor apukámnál leszek, korepetálni fognak! IGGEEENN!! ANGOOOLBOOOOL! Csak hogy el ne felejtsem szerintem! :P

Hmm miről is kéne irni?

Játszottam ma megint elég rendesen, és kezdek belejönni a wizard dolgába, de nem szólok el semmit! :D
Beszéltem egyik nagyon-nagyon régi ismerősömmel ma! Mikor még olyan 5-6 éves lehettem akkor ismertem. Ő volt akkor olyan 10 év körüli ! Aztán abba a suliba kerültem ahova ő járt, és ciki volt sztem velem barátkozni! Aztán elkerült gimibe, én maradtam általálnosba, aztán mire én középsuliba jutottam ő már egyetemista lett. De mostanra beértem. A rendszer foglyaként velem egyetemista! Nem tudom hogy ugyanazon a karon e, de nem is ez alényeg. Nagyon sokáig, a ciki velem barátkozni korszak nagy részében lehetőleg nem ismert fel, és még akkor sem köszönt volna ha sztem fellököm! Aztán valahogy megtört a jég, a multkor már rám köszönt a buszmegállóban, teljesen magától, ma meg az anyukájával mentek valahova, mikor mentem le nagymamámhoz (jah mert a nagymamámék mellett laknak, abban a házban ahol régen mi laktunk) és megint köszönt! Meg beszélt hozzám! Na most ez nem azért nagy szó, mint a legtöbb csajnak, hogy juuuuuuj egy másnemü hozzzzzzzámszóóóólt, hanem , mert én még emlékszem hogy milyen jó volt vele játszani! Nem hinném hogy leállnánk megint homokozni, vagy nem hinném hogy elmennénk együtt biciklizni, de attól még ez a sok emlék megszépiti az embert magát,még ha évekig volt is oylan bunkó, amilyen!

Sztem mára kistoryztam magam, ugyhogy legyen mindenki kellően rossz, aki itt jár, és olvas!
Pussza