hát ma is volt egy jókis beszélgetős estém. imádom azért hogy számonkérik hogy miért nem beszélek, mikor két olyan nagydumás emberrel ültem együtt, akik mellett nem lehet megszólalni. XD de azért anyuci rendesen elkönyvel egy kocsmatöltelék alkoholistának.. :(
Ha mégegyszer kitalálom hogy túrát veszem fel tesinek, akkor kérlek üssetek le! Ez jóval több mint kilenc kilóméter volt. SZÖRNYEN FÁRADT VAGYOK!!!
mosoly-mosoly-mosoly
kicsi boldogság csomagot kaptam. megint. semmi komoly, csak jólesik, még akkor is ha anya megpróbálja elszúrni a dolgokat. mert rossz kedve van, vagy nem tudom. de akkor is jó! nagyon nagyon jó. most szívesen átvenném Solyától azt a nevet, hogy Happy Swing.aki nem tudja miaz kattintson rá:) :) megérdemelném:)
szeretlek ti arra érdemesek!
itt van nálam egy auf. :) tök jó érzés. annyira jó, hogy ilyen kis dolgok az életben képesek örömet okozni. pl, az is mikor egy képet amin valakivel vagy, az a valaki is fontosnak tart, vagy mikor apró figyelmességet tesznek feléd, pedig te nem is számítasz rá. és az is jólesik most, hogy valaki annyira megbízik bennem, hogy itt hagyja nálam az aufját. ez így most szép. nagyon szép.
ahogy mimi mondaná: befütyiztem. :) viszont a fejem fáj.. igaz nem csak a fütyi volt, hanem vodka-narancséssprite :D most megyek, összeszedem magam. holnap reggel túrázok, ugyhogy még addig tanulnom is kell, meg pihenni. nem vagyok elérhető állapotban
Szeretnék egy daloskönyvet. :( De nem. :( mert aztmondták még nincs itt az ideje egy daloskönyv birtoklásának. :( Ugyhogy nem fogadok el ajándék daloskönyveket sem. :( Majdha megengedik.
Mégis van miről írnom. :(
Hazaértem, és gondoltam, hogy mivel már elég késő van, megvárom anyáékat, és eszek velük.. vártam vártam vártam, elmúlt az éhségem, aztán ők megérkeztek. Végül is még hálás is lehetek amiért sokáig elvoltak, így nem ettem. Viszont hazaérnek, és a hugom jött előre. Mikor megláttam leesett hogy anyáék merre voltak.. fodrászkodni. :S Én teljes jóindulattal kérdeztem, hogy arra a kérdésre, hogy: Szted milyen? arra őszintén vagy kedvesen válaszoljak. Őszintét kért a hugi tehát közöltem vele, hogy a most divatos fiú-lány-kutya-ésminden haj, nekem az ő fején nem tetszik. Mert sztem nem jó, mármint nekem nem jön be rajta a szemembe lóg fazon. :S Erre persze anya úgy védte meg, hogy azt mondta féltékeny vagyok. Korrekt, mert tényleg az vagyok. A hugomtól féltékenykedem a hajvasalómat. A szögegyenes hajától. De hogy az érfelvagdosós frizurát.. na azt nem. :) Viszont, ugye volt az a nemevés téma. Hát, jön be anya, megint udvarolgat, merthogy a könyvelő küldött valamit, és izé, én nézzem már meg (ugye-nekem-küldte???). Kimegyek, aztán látom ám, hogy a család már evett. Jah, hogy én is itt vagyok.. jaj bocsi. elfelejtett személy lettem. És ugye, most én miért vagyok ilyen morc, meg miért vagyok felháborodva akkor, mikor velem akarnak nyomtatattni olyan nyomtatón, ami nem nyomtat, de biztosan azért nem nyomtat, mert én ezen a gépen töltök... ÚRISTEN!!! EZ AZ ÉN CSALÁDOM! Nem kaptok egy büdös krajcárt sem, pedig akartam, de már nem. ENYÉM!!! És most tényleg irígy leszek. Snit.
nem tudom mit írjak... egyedül voltam elektron, és hát végül is szépen jegyzeteltem, de hát ... na mindegy.. kicsit furcsa most a hangulatom, fáradt vagyok most írni nektek. bocsi.
a képen látható gyerekre ha valaki igényt tart, azt az igényét nálam jelezze, és eljuttatom a megfelelő címre:D
juppii, kaptam kommenteket. örülök.
voltak ma jó és rossz pillanatok, de hát így megy ez manapság velem.
most nincs kedvem leírni az összeset, egyelőre annyit tudok mondani, hogy hülye Zsolti,Peti, imádlak Melinda, szerdát várom az Ördögöm miatt, és csütörtököt is azért várom, a hétvégét Mimi miatt, meg azért mert túrázni fogunk. :)
(16:29) Kincsesládika: szia
(16:29) Kincsesládika: csak kérni szeretnék valamit
(16:29) Kincsesládika: ha majd nagyon nagyon tél lesz, ami utálatos mert akkor mindketten általában megfagyunk
(16:30) Kincsesládika: de mégis akkor, mikor már szép lesz a város , és te itthon leszel véletlenül, menjünk el sétálni, csak ketten, mint anno, de be a városba, ami ki van világitva, és lenne nálunk forró csoki, és taposnánk az akkor még szép utána gusztustalan havat, és szórakoznánk
(16:30) Kincsesládika: ugye elviszel drága nővérem??
(16:30) 青 夏美: persze hogy igen hugi tudod nagyon jól
(16:31) 青 夏美: megbeszéljük, hogy mikor lesz ilyen idő és teszünk egy jó nagy sétát a városban
(16:31) Kincsesládika: juuuj, már annyira várom
(16:31) 青 夏美: esetleg teázni is beülhetünk
(16:31) Kincsesládika: igen-igen
(16:31) Kincsesládika: most ugy érzem magam mint egy majdnem 20 éves óvodás
(16:31) Kincsesládika: :)
Nem emlékszem hogy kikapcsoltam a tv-t. Már csak úgy keltem, hogy nem ment a mátrix, igaz nem is mehetett, mert már fél három volt. De anyuci sem járhatott benn, mert a tv nem kihúzva hanem kikapcsolva volt, és a távirányító ott volt a fejem mellett, anyuci pedig még mindig csak 160 cm a tv-m meg még mindig 2m magasan van.:) ez egy olyan rejtély marad, mint mikor nyéken kimentem hogy megigyam a tejet, megnéztem a hütőt, még volt benne vagy másfél deci, pont elég. Elmentem wc-re visszaértem és már csak az üres tejesdoboz volt ott.. És senki, ismétlem SENKI nem itta meg, mert mindenki tagadja. Sztem a tejcsi megijedt, és elpárolgott hirtelene, mert nem akart megivódni. :D
Összekuszálódott dolgok vannak a környezetemben. Az egy dolog, hogy én össze vagyok kuszálva, mert sikeresen leléptem a sziklából a mélységbe. Önként kitartóan léptem le. Egyelőre, nem látom hogy puha párna vagy kemény szikla vár az alján. Vannak dolgok, amik egy hét alatt, teljes fordulatot tudtak venni, és most semmi nem úgy van. De ennek elkezdek örülni, mivel elindítottam, ha nem is teljesen egyedül, de Én, és azért mert ÍGY akartam. Igen, így akartam. Végig kell szenvednem ezt a részét, ahhoz, hogy később jobb legyen. és igenis, később jó lesz, jobb mint most. Tudom.
Vége van a Szivek Szállodájának. Elfogytak a részek. Gyönyörű volt, végig. Ha lenne erőm, elölről kezdeném, de most még nincs értelme. Hmmm...
